2014.01.22.

KOCKÁZATOSSÁG, FIZETÉSI KÉSÉSEK, IPARÁGI VÁLTOZÁSOK 2013-BAN

Csökkenő cégszám és növekvő kényszertörlési arány volt jellemző 2013-ra, derül ki a Bisnode üzleti információszolgáltató elemzéséből. A 2012-ben bevezetett kényszertörlések száma 2013-ra jelentősen növekedett, mely a cégek több mint 4 százalékát érintette, amit - többek között - a beszámoló leadásának elmulasztása, adófizetés elmaradása, vagy a cég fellelhetetlensége miatt kezdeményeztek.

A Bisnode csoport az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan idén is elkészítette elemzését, mely 2011-2013. vonatkozásában vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását és a fizetési késések alakulását.

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

Az elmúlt két évben drasztikusan csökkent az új vállalkozások száma. Míg 2011-ben még közel 50 ezer cég alakult, 2012-ben már 40 ezernél kevesebb, 2013-ban pedig csak kicsivel több, mint 34 ezer. Azaz míg korábban naponta 140 új vállalkozást is alapítottak, ma a napi céglapítások száma nem éri el a 100-at sem. Ráadásul a kft. alapításhoz szükséges megemelt törzstőke sem fog kedvezni az új cégek szaporodásának, ami nem is probléma, mert jelenleg ma Magyarországon közel 560 ezer működő társas vállalkozást jegyeznek, melynek mindössze 20-30 százaléka végez valós gazdasági tevékenységet.

A Magyarországon működő társas vállalkozások száma évről évre nőtt az elmúlt években, bár a növekedés mértéke – egészen a tavalyi évig – egyre kisebb volt, amikor megfordult a trend. Ez volt az első olyan év, amikor év elején már kedvesebb működő vállalkozást regisztráltak, mint az előző év elején. 2014. január 1-jén 0,7 százalékkal kevesebb vállalkozás működött hazánkban, mint 2013 első napján. Korábban az 5-6 százalékos cégszám-növekedés sem volt ritka egy év alatt.

Az egyes iparágak tekintetében azonban vegyesebb kép mutatkozik. Vannak szektorok, ahol szintén csökkent a cégek száma, de néhány iparágban még mindig több vállalkozás tevékenykedik, mint egy évvel korábban. 2013-ban a cégek száma az ipari gép, berendezés, eszköz javítása szektorban, a feldolgozóiparban, az élelmiszergyártásban, a mezőgazdaságban továbbra is 3 százalék felett nőtt. Jelentősen, 2 százalékot meghaladó mértékben csökkent azonban a vállalkozások száma a papíriparban, a nemfém ásványi termék gyártása (azaz üveg, porcelán, cement, kerámia stb. gyártása) terén, a bútorgyártásban és az építőiparban.

 Működő társas vállakozások száma 2008-2014

 

Megyei bontásban az látszik, hogy a megyék zömében már csökken a cégek száma. Egy év alatt a legnagyobb mértékű csökkenés Komárom-Esztergom megyében volt, ahol több mint 4 százalékkal tevékenykedett kevesebb vállalkozás január 1-jén, mint egy évvel korábban. Hasonló arányban – 2 százalék feletti értékkel – csökkent a vállalkozások száma Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megyében. A cégek száma csupán Somogy, Pest, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőtt az elmúlt 12 hónapban, bár a növekedés egyik területen sem éri el az 1 százalékot. 

 

Természetesen a fővárosban és Pest megyében működik a legtöbb vállalkozás, az összes cég közel 55 százaléka. Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye tartozik még a cégekkel leginkább benépesített területek közé, itt ugyanis a 20 ezret is meghaladja a számuk. A legkevesebb vállalkozás Nógrád megyében van bejegyezve, ahol az ötezret sem éri el a társas vállalkozások száma.

 Működő társas vállalkozások száma és számának változás megyénként 2013. jan. 1. és 2014. jan. 1. között

 

Fizetési határidők, fizetési késedelmek

Az átlagos fizetési határidő Magyarországon évek óta 29-30 nap körül van. 2013-ban egy kisebb javulás mutatkozott a cégek fizetési fegyelmében, ugyanis a Bisnode fizetési tapasztalat programból az látszik, hogy a tavalyi évre már 28 nap körüli számlafizetési határidő volt jellemző.

A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál, a papíriparban és az építőiparban kell számolni, ahol 40-50 napos az átlagos számlafizetési határidő.

Ma számláik 62 százalékát fizetik ki időben a cégek, míg egy évvel korábban ez az arány csak 56 százalék volt, azaz itt is javulás tapasztalható. A számlafizetéseket jellemző harmadik mutató – a fizetési késedelem – is javult az elmúlt időszakban: míg 2012-ben 21,2 nap volt a késedelem, addig 2013-ban valamivel kevesebb, mint 20,7 nap.

 

Átlagos számlafizetési határidő és késedelem alakulása (napokban)

 

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési eljárás némileg átrendezte a felszámolások és a cégmegszűnéshez vezető eljárások számát. Korábban egyértelműen állíthattuk, hogy ha egy cég fizetésképtelenné vált, akkor előbb utóbb felszámolási vagy csődeljárás indult ellene. 2012 márciusától azonban elkezdett nőni a kényszertörlési eljárások száma, amit abban az esetben indítanak például, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. Ez alapján elmondható, hogy a kényszertörlések egy része is a cégek fizetésképtelensége miatt indul el, de nem a hitelezők, hanem a cégbíróság által.

A felszámolások és a végelszámolások száma is erősen csökkent 2013-ban, melyek egy részét felváltotta a kényszertörlés. Míg 2012-ben több mint 6000 kényszertörlést indítottak, 2013-ban már közel 23 ezret, azaz majdnem négyszer annyit. Mindeközben a felszámolások éves száma 40 százalékkal, a végelszámolásoké pedig 60 százalékkal csökkent.  A cégbíróság tehát sok esetben megelőzi a hitelezőket a cég megszűnésének kezdeményezésében, illetve akár a vállalkozások előtt is döntenek annak megszűnéséről.

 Felszámolások, végelszámolások és kényszertörlések számának alakulása 2012-ben és 2013-ban

 

A Bisnode Bedőlési Index mértéke (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) azonban továbbra is jó mutatószám a cégek fizetésképtelenségének megállapítására, illetve az egyes szektorok teljesítményének összehasonlítására, mivel ez tisztán a hitelezők felé történő tartozások miatti fizetésképtelenség jelzésére szolgál.

 

2013-ban ennek megfelelően 2,46 %-os Bisnode Bedőlési Index-el kellett számolnunk, azaz a cégek közel 2,5 százaléka válik egy éven belül fizetésképtelenné. Ezen kívül a cégek 4,09 %-át érinti egy év alatt kényszertörlés, ami később akár felszámolásba is átmehet.  Keleti József, a Bisnode Csoport, Country Managere elmondta, hogy ez alapján a fizetésképtelenség lehetősége minden vevőportfólióban jelen van, és amennyiben egy nagyobb megrendelő dől be, súlyos veszteségekkel kell számolni, sőt akár a cég működése is veszélybe kerülhet. A legjobb módszer e veszteségek elkerülésére az előzetes vevőminősítés, a megrendelők fizetőképességének szerződéskötés előtti elemzése. Ez azonban önmagában még nem elég. Amikor egy üzleti kapcsolat létrejön, folyamatosan figyelni kell a partner kockázatosságának alakulását, mivel váratlanul is megnőhet a nemfizetés valószínűsége, és ezekben az esetben azonnali lépések megtétele szükséges. Szerencsére ma már különösebb pénzügyi tudás nélkül is tájékozódhatnak a cégek vevőik fizetőképességéről, illetve automatikus értesítéseket kaphatnak, amennyiben partnerükkel szemben felmerül a gyanú, hogy nem fogja számláit kifizetni.

A Bisnode csoport negyedévente közzéteszi a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében.

 

A 10 legkisebb bedőlési arányt felmutató iparág 2013-ban

 

A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkezők listáján tavaly nem történt nagy átrendeződés a 2012-es évhez képest. Az információval és kommunikációval foglalkozó cégek a korábbinál még előkelőbb helyen szerepelnek a legkevésbé kockázatos cégek listáján, az egyéb feldolgozóiparral (pl.: ékszer, sportszer, hangszergyártással) foglalkozó vállalkozások viszont a többi szektorhoz képest a korábbiaknál kockázatosabbá váltak.

 

A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág 2013-ban

 

Az építőipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak számít hazánkban. Nem volt ez másként 2013-ban sem. A szektor bedőlési aránya jelenleg jóval az átlag felett van, és majdnem eléri a 4,5 százalékos értéket. Kockázatosnak számít még a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás, a fafeldolgozás, a bányászat és a gépjármű-kereskedelem is. A logisztika tudott javítani tavalyi helyezetéshez képest, ugyanis 2012-ben még az 5. legkockázatosabb szektor volt, ma pedig már „csak” a nyolcadik. A tavalyi listán 6. volt a bútorgyártás, de 2013-ban már a 12. lett, azaz jelentősen javult a szektor kockázatossága.

Cégek bedőlési aránya és kényszertörléseinek aránya megyénként 2013

 

Megyénként különbözik a cégbírósági gyakorlat a kényszertörlések terén, ugyanis van olyan megye ahol ezt szép számmal alkalmazzák, és ezért akár a cégek közel 10 százalékát is érintette ilyen esemény, de van ahol kevésbé elterjedt ez a gyakorlat. Fizetésképtelenség szempontjából Jász-Nagykun-Szolnok, Zala és Szatmár-Bereg megye számít a legkockázatosabbnak, és ezen területek közül csupán Jász-Nagykun-Szolnok megye az, ahol magas a kényszertörlési eljárások cégszámhoz viszonyított aránya is. 2013-ban Komárom-Esztergom, Budapest és Veszprém megye számított a legkisebb kockázatú területnek. Ezek közül azonban csak Komárom-Esztergom megye az, ahol igen magas a kényszertörlések aránya is. Általában alacsonyabb cégbedőlési aránnyal a nyugati, míg magasabbal a keleti megyékben kell számolni, azaz az ország kelet-nyugat irányú széttagoltsága továbbra is megmaradt.

Az adatokból látszik, hogy Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb a kényszertörlések aránya, azaz, ha itt tevékenykedik egy cég, és nem ad le beszámolót, vagy nem veszi át hivatalos leveleit, netán nem fizet adót, akkor a cégbíróság feltehetően nagyon határozott lépéseket fog tenni.

 Mi várható 2014-ben?

Meglehetősen nehéz megjósolni, hogy mi várható 2014-ben a cégek tekintetében, mivel a tavaszi választások erősen befolyásolhatják a törvénykezés irányait és a cégek gazdasági helyzetét. Ami jelenleg jól látszik, hogy a „hagyományosan kockázatos” szektorok továbbra is rizikósak maradnak. Stabilan vezeti ezt a listát az építőipar és szálláshely szolgáltatás.

2013 volt az első év, amikor a cégek száma már csökkent. 2014-ben is hasonló, sőt még nagyobb mértékű cégszám-csökkenést várunk, aminek egyik oka a növekvő kényszertörlések száma, a másik oka pedig az, hogy egyre kevesebb az új cégalapítás. A növekvő cégalapítási költségek feltehetően nem növelik idén sem a kft. alapítási kedvet, azaz egyfajta tisztulás várható a cégszerkezetben, így kevesebb működő vállalkozással kell számolnunk, és a kötelezettségeiket elmulasztó cégek is gyorsabban el fognak tűnni.

 

Soós Tímea
Marketing & PR Manager
+36 1 815 8535