2012. 01. 31.

KOCKÁZATOSSÁG, FIZETÉSI KÉSÉSEK, IPARÁGI VÁLTOZÁSOK 2011-BEN

A nemzetközi cégminősítő, Dun & Bradstreet Hungária Kft. elkészítette elemzését, mely 2009-2011 vonatkozásában vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, a fizetési késések alakulását.

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

A cégalapítási kedv 2011-ben sem csökkent, sőt tovább növekedett. Magyarországon 2011 végén közel 572 ezer működő céget lehetett összeszámolni. A növekedés üteme viszont az elmúlt évekhez hasonlóan tovább lassult. A 2007-2008-as időintervallumban kimutatott lendületes 5,65%-os növekedési ütem, 2008-2009-re már csak 4,44%-ot mutatott, míg a 2009-2010-es évben tapasztalt 4,02%-os növekedési ütem 2010-2011 között majdnem hogy megfeleződött, 2,06%-os volt. A tendenciából az látszik, hogy egyre kevesebben vélik úgy, hogy meggondolatlan cégalapítással sikerül áthidalni a válság okozta nehézségeket, meglepő módon mégis a válság által erősen érintett, legnagyobb bedőlési aránnyal rendelkező építőipar az egyik legnépszerűbb, új vállalkozókat vonzó ágazat. Cégalapítás tekintetében élen jár még a kiskereskedelmi szektor, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység névvel fémjelzett főként tanácsadókat, szolgáltatókat tömörítő ágazat, valamint a nagykereskedelem. Érdekes fordulat, hogy az új vállalkozásokat legjobban vonzó ágazatok TOP10-es listájáról a korábban jól szereplő pénzügyi, biztosítási szektort 2011-ben kiszorította a gépjármű és motorkerékpár kereskedők, szervizek ágazata.

A cégalapítások megye szerinti megoszlásában szintén vannak meglepetések a 2010-es évhez képest. Több megyében is megemelkedett a gazdasági fluktuáció, a sok cégalapítást tetemes mennyiségű önkéntes vagy fizetésképtelenség miatti cégbezárás kíséri, jelentős a korábbi sikertelen cégek tulajdonosainak, vezetőinek új cégek keretein belül történő visszaszivárgása a helyi üzleti élet porondjára.

Érdekes fordulatot mutat Nógrád megye, ahol a 2010-es 11,55%-kal mérséklődő új cégalapítási trendet 2011-ben közel 5 százalékos növekedés követte, míg Heves megye ezzel szemben fordított utat bejárva 10 százalékos növekedés után váltott 2011-re majdnem 8 százalékos csökkenésre. 2011-ben a vállalkozói kedv Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben ugrott a legnagyobbat, Komárom-Esztergom megye a 2010-es 5 százalékos friss vállalkozásszám gyarapodást megfejelve 2011-ben 17%-os növekedési adattal hívja fel magára a figyelmet, Szabolcs-Szatmár-Bereg a 2010-es másfél százalékot 12 százalékra tornázta fel. A 19 megyéből 13-nál csökkent a cégalapítási kedv 2010-hez képest, jelentősen Baranya, Zala, és a negatív csúcsot beállító Fejér megyében.

Fizetési határidők, fizetési késedelmek

Az átlagos fizetési határidő ugyan nem számottevően, de csökkent a 2010-es 29,4 naphoz képest, 29,3 napra.  Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy ez egyértelműen a fizetési fegyelem javulására utalna.  Egyre inkább jellemző, hogy az elhúzódó nehéz gazdasági helyzetben a cégek inkább rövidebb fizetési határidőket szabnak meg, ugyanis ezzel próbálják meg likviditási helyzetüket javítani. A Bisnode csoport több éve indult Fizetési tapasztalatok programja a résztvevők összes fizetési tapasztalatára, évente több millió számlára támaszkodva vizsgálja a fizetési szokásokat, melyben pozitív és negatív fizetési tapasztalatok egyaránt szerepelnek. Egyre több iparág szereplői ismerik fel azt, hogy a fizetési határidők, és fizetési késedelmek, az átlagos pénzhez jutási időről való informálódás, egy lehetséges eszköze a fizetésképtelenség bekövetkeztének előrejelzésére.

Míg 2010-ben az átlagos pénzhez jutási idő 50 nap volt, ez 2011-re már 51-re emelkedett. Az iparágakat tekintve még mindig a papíripar éri el a leghosszabb fizetési határidőt, de a 2010. évi 50 napnál is nagyobb átlagot 2011-ben egy 46 napos érték követte. Ehhez képest viszont az átlagos késedelem 26-ról 30 napra növekedett, így 2011-ben átlagosan 76 nap alatt jutottak pénzhez az iparág partnerei. Kiemelkedően magas a fizetési határidő az építőiparban, ahol a 2010-ben rögzített 37 naphoz képest ez 2011-ben 40-re emelkedett. Az építőiparban tapasztalt 2010-es 29 napos késedelemhez képest 2011-ben már „csak” 28 napos volt ugyanez, azonban így is növekedett az átlagos pénzhez jutási idő 68 napra, a 2011. évet megelőző 66-hoz képest. A papíripar és az építőipar tehát továbbra is szerepel a legnagyobb átlagos késedelmet produkáló szektorok „toplistáján”.

A Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyei cégek partnereinek kellett 2011-ben a legtöbbet pénzükre várniuk. Fejér megye ugyan javított az előző évi eredményein, hiszen az akkori 65 naphoz viszonyítva 17(!)napot lefaragtak a késéseikből. Hajdú-Bihar megye esetében elgondolkodtató, hogy míg 2010-ben nagyjából 50 napos volt a számlakiegyenlítési idő, most ez 72-re(!) emelkedett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a 2010-ben kimutatott 47 napos késedelemhez képest idén visszaesett, hiszen most 54 napra növekedett az átlagos pénzhez jutási idő itt.   Bíztató, hogy a megyék többségében az átlag (51 nap) alatt van a számlakiegyenlítési idő. Sajnos azonban, mint 2010-ben, 2011-ben is az feltételezhető, hogy továbbra sem gazdasági fellendülésről van szó, hanem a megelőző évekhez hasonlóan a szigorúbb fizetési konstrukciók hatásairól.

 

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A fizetésképtelenségi eljárások ismét rekordot döntöttek! A D&B KOCKÁZATOSSÁG, FIZETÉSI KÉSÉSEK, IPARÁGI VÁLTOZÁSOK 2010-BEN című sajtóközleményében a 2009-ben összeszámolt eljárások mennyiségéhez viszonyított 17 százalékos növekedéséről számolt be. 2011-ben további 16 százalékos emelkedés volt tapasztalható. Végelszámolás is több mint másfélszer annyi volt, mint 2010-ben. A felszámolások és a csődök számának nyomon követése azonban önmagában nem elegendő, mivel, mint azt fentebb láthattuk, a működő társas vállalkozások száma is folyamatosan nő, ami pedig több fizetésképtelenségi eljárást is vonhat maga után. A D&B így egy biztosabb mutató meghatározására törekszik, ez az úgynevezett bedőlési arány, mely a felszámolások és csődeljárások számát a működő cégek számához viszonyítja. A tendencia sajnálatos módon változatlan, az ágazatok többségében növekedett a bedőlési arány. A 2009-ben 2,84 százalékot kitevő bedőlési arány, 2010-ben hirtelen megugrott 3,20 százalékra, 2011-ben pedig ugyanez már 3,65%.

A szektorok és megyék bedőlési arányait tartalmazó listáját a D&B idén is közzéteszi, azzal a céllal, hogy a gazdaság szereplőinek informálódását segítse.

Látszik, hogy a legkevésbé kockázatos iparágak listáján nincsen különösebben nagy változás 2010-hez képest.

Az ágazati bedőlési arányokat vizsgálva, csupán öt területnek lett jobb mutatója a 2010-ben produkálthoz képest.

Az építőipar sajnos immár stabilan, harmadik éve tudhatja magáénak az első helyet a Top 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparági listán. Az adatok jól tükrözik, hogy a 2011-es év, mint ahogy az több fórumon is hallható volt, nem kedvezett a szálláshely-szolgáltatóknak, vendéglátóknak sem, mélyrepülésbe került idén a bányászat, kőfejtés iparága is. A fafeldolgozás viszont „feldolgozta” magát a listán, talán jövőre már ki is kerül a Top 10-es listáról. A válság első szele által nagymértékben érintett gépjármű, motorkerékpár kereskedők, szervizek körében a bedőlések aránya jelentős mértékű csökkenéssel javítottak 2010-es pozíciójukon, ezáltal elindultak a stabilizálódás irányába.

Négy ágazatban is több mint 1%-os bedőlési arány-növekedés volt tapasztalható az előző évihez képest.

A D&B minden évben készít megyei szintű rangsort is.

A legkisebb kockázatú megyék listáját ismét Pest megye vezeti, most már az egymást követő harmadik évben. A 2010-ben második helyen álló Veszprém megye azonban igencsak lecsúszott, most a 14. helyen van. Szintén nagymértékben növekedett a cégbedőlések aránya Komárom-Esztergom megyében, az ezt megelőző évi 13. helyéről 2011-ben a 20., így a leginkább kockázatos megye lett. A 2010-ben 11. helyre visszaesett Győr-Moson-Sopron megye cégei most megerősödni látszanak, a megye ugyanis öt hellyel feljebb került a listán, így jelenleg a hatodik. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye cégei azonban továbbra sem tudnak megerősödni. Az alábbi térképen még érzékletesebben látható ez.

Mi várható 2012-ben?

A bedőlési arány évek óta növekszik hazánkban, azaz sajnos a cégek egyre nagyobb százaléka válik évről évre fizetésképtelenné. 2011-ben átlagosan 0,04 százalékponttal nőtt a cégek bedőlési aránya havonta. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor 2012 végére a jelenlegi 3,65 százalékos bedőlési arány 4,1 százalék körülire nőhet, azaz 100 cégből 4 egy éven belül fizetésképtelenné válik. Egyes iparágakban még nagyobb bedőlési arány növekedésre lehet számítani. Ha az eddigi trend folytatódik, akkor az építőiparban jövő év végére a jelenlegi 6,53 %-os fizetésképtelenségi arány helyett már 7 százalékos bedőlésre kell számítani. Az előrejelzés szerint a mezőgazdasággal, vegyiparral és szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cégek helyzete az átlagnál nagyobb mértékben fog romlani, ugyanis ezekben az iparágakban közel 1 százalékpontos bedőlési arány növekedés várható. A folyamatosan változó gazdasági és politikai környezet és a rendíthetetlenül növekedő bedőlési arányok miatt elengedhetetlen a cégek alapos kockázatkezelése, fizetőképességének vizsgálta.

 

Wendler Andrea
Marketing & Communication Manager
+36 1 815 8537