2012. 07. 16.

KOCKÁZATOSSÁG, FIZETÉSI KÉSÉSEK, IPARÁGI VÁLTOZÁSOK 2012 ELSŐ FÉLÉVÉBEN

A Bisnode Csoporthoz tartozó nemzetközi cégminősítő, a Dun & Bradstreet Hungária Kft. (D&B) elkészítette elemzését, mely 2012 első féléve vonatkozásában vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, a fizetési késések alakulását.
 
 
Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások
 
A társas vállalkozások száma közel 2 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben, így július elején meghaladta az 566 ezret. Annak ellenére, hogy egyre kevesebb új cég alakul és  egyre több szűnik meg, az összes cégszámot érintő növekedés még mindig nem állt meg. A cégszám- bővülés mértéke már évek óta egyre csökken: 2008 előtt még általában 5-6 százalékkal nőtt a cégek száma évente, mára ez 2 százalék alá csökkent.
 
2012 első félévében 4 százalékkal kevesebb vállalkozást alapítottak, mint 2011 első félévében.  Bár az év elején volt ugyan egy hirtelen emelkedés az új cégek bejegyzésében, a törvényi változásoknak és az új cégbejegyzési folyamatoknak, valamint a cégbejegyzés drágulásának köszönhetően mára a cégalapítások száma a 2011-es szint alá csökkent. Az év eleji nagy cégbejegyzési dömping és ennek hirtelen lecsengése annak köszönhető, hogy akik még csak fontolgatták a cégalapítást, előre hozták a cégbejegyzést.

Egyre több iparágban csökken a cégek száma, miközben a pénzügyi szektorban, a kommunális tevékenységgel foglalkozó vállalkozások körében és az egyéb szolgáltatások területén jelentős – 5 százalék feletti – cégszám-bővülés a jellemző.
 
A megyéket vizsgálva az látszik, hogy csak Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében csökkent a cégek száma, míg jóval átlagon felüli a cégszám növekedése Pest, Komárom-Esztergom és Csongrád megyében.  1000 lakosra számítva a nyugati megyékben több cég jut, mint keletiekben, és az ország kelet-nyugati széttagoltsága is jól látszik. Nógrád és Békés megyében a legkisebb az 1000 lakosra jutó cégek száma, míg a fővárosban és Pest megyében a legnagyobb a cégalapításra vállalkozók aránya. A vállalkozások számából következik, hogy sajnos a keleti régióban nagyobb a munkanélküliség, mint nyugaton vagy a főváros közelében.

Fizetési határidők, fizetési késedelmek
 
Az átlagos fizetési határidő jelenleg 28 nap körül van Magyarországon. Ha az idei első félév adatait vetjük össze 2011 első félévével, akkor minimálisan ugyan, de csökkent is ez a szám, mely 2012 azonos időszakában még 29 nap volt. 
 
A Bisnode csoport partnerségen és ingyenes csatlakozáson alapuló fizetési tapasztalat programjának adataiból kiderül, hogy 2012 első félévében a számlák 54 százalékát határidőben (vagy maximum egy napos késéssel) kifizették a cégek, míg egy évvel korábban csupán a kiállított számlák 52 százaléka került határidőben kiegyenlítésre. A gazdasági folyamatokat ismerve ez nem a fizetési fegyelem javulásának a jele, hanem annak, hogy egyre több cég kér előrefizetést partnereitől. Ez a szám ráadásul nem is tekinthető európai viszonylatban jónak, mivel Németországban például a számlák háromnegyedét  határidőben fizetik ki.  Az elmúlt hat hónapban az átlagos fizetési késedelem majdnem elérte a 21 napot, az átlagos fizetési határidő pedig a 28 napot, azaz ma átlagosan egy számla kiállítása után közel 49 napot kell várnia egy cégnek, hogy pénzéhez juthasson.

Iparágak, melyekben a legtovább tart pénzhez jutni

A papíripari cégekkel való üzletkötéskor tart a legtovább, hogy a szállítók pénzükhöz jussanak. Esetükben átlagosan 45 napos fizetési határidővel és 34 napos késedelemmel kell számolni, azaz 79 napba telik, míg a papíripari megrendelők kifizetik számláikat. Az építőiparban 2011 első félévéhez képest 7 nappal csökkent a pénzhez jutási idő, ami az iparág tisztulására és a szigorodó fizetési feltételekre utal. Szerencsére ma már egyre több cég számol a nemfizetési veszteségekkel, és tesz lépéseket az ügyben, hogy elkerülje a kiegyenlítetlen számlák okozta veszteséget.  Megfelelő eszköz erre az előzetes vevőminősítés, illetve a szerződésbe különböző biztosítékok beépítése.
 
 
 
Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok
 
A cégek bedőlési, fizetésképtelenségi aránya sajnálatos módon folyamatosan emelkedik, és ismét negatív csúcsokat döntött. Míg a 2011 első féléve előtti 12 hónapban 3,30 % volt a cégek bedőlési aránya (felszámolási és csőeljárások cégszámhoz viszonyított arány), addig ma ez a szám már 4,14 %, ami soha nem volt még ilyen magas. Ráadásul még a bedőlési arány 3 hónapja csak a 4 % alsó határt verdeste, de most már jócskán a várakozások felett meghaladt azt. Idén a felszámolások száma 2012 első félévéhez képest 30 %-kal emelkedett, és naponta 69 cég ellen indul fizetésképtelenség miatt eljárás. Ez a szám egy évvel korábban még csak 53! volt
 
A fizetésképtelenségi eljárások (csőd, felszámolás) mellett a végelszámolások száma is jelentősen megemelkedett. Végelszámolás esetén ugyan a tulajdonos saját döntése, nem pedig a hitelezők külső kényszere, hogy nem folytatja a cég tovább tevékenységét. Míg egy évvel korábban átlagosan naponta 63 cég ellen indult végelszámolás, addig 2012 első hat hónapjában 106 ilyen bejegyzés történik naponta. A végelszámolások száma jelentősen meghaladta idén a 2011-es szintet, azaz egyre többen döntenek cégük bezárása mellett. A felszámolásokból is sokkal több van idén, mint tavaly. Jó hír, hogy júniusban a 2011-es szint alatt volt a felszámolt cégek száma.


 
Felszámolások és végelszámolások számának alakulása 2011 és 2012 első félévében (darab)

 

A D&B negyedévente közzéteszi a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében.

 

A 10 legkisebb bedőlési arányt felmutató iparág

A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág

A magas bedőlésű iparágak listáját már hosszú ideje az építőipar vezeti, kiemelkedően magas  7,22 százalékos bedőlési arányával, ráadásul a hozzá kapcsolódó iparágak – mint például a fafeldolgozás, bútoripar – is nehéz helyzetben vannak. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás egy évvel ezelőtti pozíciójához képest jelentőset rontott, és 6,53 százalékos bedőlésével az építőipar után a második helyen áll. Korábban ebben a szektorban 4,36 százalék volt „csak” a bedőlési arány, ráadásul a gombamód szaporodó kuponos akciók nemhogy kisegítették a szállodákat, hanem letörték az árakat, mert érthetően egyre többen megszokták az akciós ajánlatokat, és normál áron már nem mentek kikapcsolódni. A nehezen beinduló SZÉP kártya rendszer sem kedvez a vendéglátásnak, remélhetőleg a kuponakciós rendszer lecsengése és a SZÉP kártyák működésének beállása után a talpon maradt vendéglátók fellélegezhetnek. Az elhúzódó nehéz gazdasági helyzetben a gépjármű-kereskedelem sajnos még mindig nem tért magához, és a 2011 első félévének végén jellemző 4,44 százalékos bedőlési arány mára 5,08 %-ra emelkedett.  A gépipar, a feldolgozóipar, és szolgáltatások jelentőset javítottak pozícióján az elmúlt egy évben, de ez nem jelenti azt, hogy ott javult volna a helyzet. A nemfém ásványi termék gyártása és a gumitermék gyártása iparágon kívül az összes szektorban nőtt a bedőlési arány.
 
 
 
Mi várható az év hátralévő részében?
 
A rekord bedőlési arány sajnos nem sok jóval kecseget, és ha a trend tovább folytatódik, egy év múlva a bedőlési arány elérheti az 5 százalékot. Mivel gyakorlatilag az összes iparágban nő a bedőlések aránya, ezért nem beszélhetünk arról, hogy vannak a gazdasági helyzetnek nyertes szektorai. A végelszámolások száma már hónapok óta majdnem duplája a tavalyi évnek, azaz egyre többen döntenek cégbezárás mellett, ami a csökkenő új cégalapítások számával együtt ahhoz vezethet, hogy középtávon csökkenni fog a működő cégek száma hazánkban. Keleti József a Bisnode csoport Country Managere szerint a csökkenő cégszám önmagában nem jelent problémát, mivel hazákban így is igen magas a lakossághoz viszonyítva a működő cégek aránya. Hosszú távon a jelenlegi tendenciák valószínűleg a piac stabilizálódásához vezetnek, addig azonban még hosszú az út. Mivel egyre több és több cég válik fizetésképtelenné, ezért számolni kell a piaci szereplők bizalmatlanságával is, ami szintén nem kedvez a gazdaság stabilizálódásának. Addig is elengedhetetlen, hogy a vállalkozások már üzletkötés előtt megvizsgálják megrendelőik pénzügyi helyzetét, azok megbízhatóságát.  Ráadásul ma már azt sem szabad elmulasztani, hogy a meglévő, stabil megrendelők fizetőképességét is nyomon kövessék a cégek, mivel a jelenlegi gazdasági környezetben a megbízhatónak hitt partnerek is bajba kerülhetnek, ahol pedig pozitív trendeket látnak, ott érdemes növelni az együttműködés szintjét. Keleti József elmondta, hogy hosszú távon azon cégek élhetik túl, vagy kerülhetnek ki pozitív mérleggel a jelenlegi gazdasági helyzetből, akik figyelmet fordítanak partnereik fizetőképességére és minimalizálják a nemfizetési veszteségeket.
 
 

 

Wendler Andrea
Marketing & Communication Manager
+36 1 815 8537