2013. 04. 29.

Ki lehet adójogi képviselő?

Az adóképviselet magába foglalja mindazt a tevékenységet, amelyet az adózó által meghatalmazott képviselő elláthat.

Gyakorlati oldalról nézve: az adóeljárásokban a képviselő nemcsak eljárási segítséget nyújt, hanem az adóhatóság előtti megjelenésnél sokkal összetettebb, az általa képviselt ügy érdemi lefolyására is kiható feladatokat lát el.

Nem lehet akárki képviselő. Törvény határozza meg, hogy az adóigazgatási eljárásokban az adózót ki képviselheti. Így a képviseletet ellátó személyek meghatározásakor különbség van a között, hogy magánszemély vagy vállalkozás, illetve egyéb szervezet ad-e meghatalmazást az adóhatóság előtti eljárásban való részvételre.

Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet,

•a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos;

•a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos;

•ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász;

•adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő;

•számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja;

•környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben az előzőekben meghatározottakon túl termékdíj-ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy; képviselhet.

Egy vállalkozásnak az adóeljárásokban mindig gondoskodnia kell adójogi képviselőről. Ez lehet törvényes képviselet, amikor is a cégjegyzésre jogosultak járnak el az adóeljárás során, vagy meghatalmazáson alapuló képviselet.  Az adóigazgatási eljárásokban a meghatalmazáson alapuló képviseletet időbeli terjedelem alapján két csoportra lehet osztani:

•állandó  képviseletre, vagy

•eseti képviseletre.

Az adózási feladatok közül az ügyfélkapun keresztül elektronikusan benyújtandó bevallások miatt ma már elkerülhetetlen, hogy minden cégnek legyen egy állandó meghatalmazottja, aki e kötelezettséget teljesíti.

Ha az állandó meghatalmazás nem terjed ki minden ügyre, vagy az állandó meghatalmazott szakmai tudása az adott ügy eredményes képviseletéhez nem elegendő, színre léphet az eseti meghatalmazott. Az eseti meghatalmazott tehát mindig valamely jól meghatározható konkrét ügyre kap meghatalmazást.

Az adóképviselő az ügy természete, illetve az ügyfele akaratának megfelelő mélységben vehet részt az adóeljárásokban. Fontos kiemelni, hogy mindig a megbízó, azaz az adózó döntése, hogy az adójogi képviselőnek mire ad és mire nem ad felhatalmazást. Előfordulhat, hogy az adóképviselő csak meghatározott cselekményeken való részvételre kap felhatalmazást, ekkor gyakorlatilag a cég eljárási segédjeként viszi előre az ügyet. Önálló fellépésnek helye nincs.

Az adózó úgy is dönthet, hogy teljesen átad minden eljárási jogot és kötelezettséget a meghatalmazott adóképviselőnek, aki az adóhatósággal szemben gyakorlatilag önállóan áll szemben. Ilyen esetben a képviselő mintegy védőpajzsszerűen az adózó és az adóhatóság közé ékelődve, megkerülhetetlen szereplőjévé válik az eljárásnak. A megkerülhetetlenséget az okozza, hogy az adóhatóság a képviselet bejelentését követően hivatalosan csak a képviselővel tarthatja a kapcsolatot. Az adózó természetesen, amennyiben fontosnak tartja a közvetlen kapcsolattartást, bármikor kapcsolatba léphet az adóhatósággal, ebben a jogában a képviseletre adott megbízása nem korlátozza.

 

 
 
Wendler Andrea
Marketing & Communication Manager
+36 1 815 8537