2014. 04. 15.

Kockázatosság, fizetési késések, iparági változások 2014 első negyedévében

Eddig a legnagyobb bedőlési arány az építőipart fenyegette a magyar gazdaságban, de 2014 első negyedévében a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányának tekintetében a szektort már megelőzte a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás. A Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből kiderül, hogy 100 vendégfogadással és vendéglátással foglalkozó cégből közel 5 egy éven belül fizetésképtelenségi eljárás alá kerül. Amennyiben ehhez még a kényszertörlési eljárásokat is hozzávesszük, akkor a vendéglátó cégek 14 százalékát érinti ilyen, a működést súlyosan befolyásoló eljárás.

 

A Bisnode csoport az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan ebben a negyedévben is elkészítette elemzését, mely 2014 első negyedévének vonatkozásában vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását és a fizetési késések alakulását.

 

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

Az elmúlt hónapban rengeteg új vállalkozás alakult ugyan, de ha a 2014. április 1-jén működő cégek számát összevetjük a 2013. április elejei állapottal, azt láthatjuk, hogy a cégek száma közel fél százalékkal csökkent, így jelenleg több mint 557 ezer céget regisztrálnak Magyarországon.  2013 közepéig folyamatosan nőtt a vállalkozások száma hazánkban, de korábban nem volt ritka az sem, hogy egy év alatt 5-6 százalékkal nőtt a cégek száma. Ez a tendencia mára megállni látszik, bár 2014 márciusában rekord számú – 4500 – vállalkozás alakult. A márciusi cégalapítási cunami ellenére csökkent a cégek száma az egy évvel ezelőttihez képest, így várhatóan a korábbi 5 százalék körüli cégszám-növekedés nem tér vissza. A vállalkozások számának csökkenését erősíti az is, hogy 2014 első negyedévében több mint 30 százalékkal több cég szűnt meg valamilyen módon (felszámolás, csőd, végelszámolás, törlés stb.), mint 2013 azonos időszakában. Az első negyedévben így naponta 110 vállalkozást töröltek, míg egy éve ez a szám alig volt több 80-nál.

A Bisnode, nemzetközi cégminősítő elemzéséből látszik, hogy a legtöbb iparágban csökkent a cégek száma. A legnagyobb mértékű csökkenés a papíriparban, a fafeldolgozás terén és az építőiparban történt. 2013. április eleje és 2014. április eleje között mindhárom szektorra 3 % feletti cégszám-csökkenés volt jellemző.

A cégszám-emelkedés legnagyobb arányban pedig – szintén 3 % felett – a közigazgatás, az élelmiszergyártás és a vegyipar területén következett be.

Megyei bontásban Csongrád, Pest, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyén kívül az összes területen csökkent a cégek száma. A legnagyobb mértékű csökkenés Komárom-Esztergom (-4,43 %), Baranya (-1,89 %), Zala (1,88 %) és Borsod-Abaúj-Zemplén (-1,71 %) megyében történt.

 

Működő társas vállalkozások száma és számának változás megyénként 2013. ápr. 1. és 2014. ápr. 1. között

 

 

Fizetési határidők, fizetési késedelmek

Az átlagos fizetési határidő Magyarországon évek óta 29-30 nap körül mozgott, de 2014 első negyedévében már 25 napos átlagos fizetési határidő volt jellemző, derül ki a Bisnode fizetési tapasztalat program adataiból. Az átlagos fizetési késedelem tekintetében mérsékelt növekedés jellemezte 2014 első negyedévét 2013 első három hónapjához képest. Ma – késedelem esetén - átlagosan 18 napot késnek számláik kiegyenlítésével a cégek, míg egy évvel korábban ez az érték 17 nap volt. Ma számláik 67 százalékát fizetik ki időben a cégek, míg egy évvel korábban ez az arány csak 59 százalék volt, azaz ezen a területen javulás tapasztalható.

A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál, a vegyiparban és a papíriparban kell számolni, ahol 40 nap feletti az átlagos számlafizetési határidő. A leghosszabb időt késő szektorok listáján szintén szerepel a vegyipar és a papíripar, ezen kívül pedig az ingatlanügyletek azok, amelyek kiemelkedően magas fizetési késedelemmel rendelkeznek. Ezekben az iparágakban 33 nap feletti az átlagos késedelem. 

Megyénként Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye cégei fizetik átlagosan a legnagyobb határidővel számláikat, esetükben - a Bisnode adatai alapján - 32 napot is meghaladta az átlagos fizetési határidő. Legnagyobb fizetési késedelem tekintetében más megyék cégei kerülnek előre, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Pest megye vállalkozásai késnek a leginkább – 23 nap felett – számláik kiegyenlítésével.

Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere elmondta, hogy a számlafizetési szokások vizsgálata értékes és aktuális információval látja el a cégeket, egy-egy hitelezési döntés meghozatalakor. Ugyan a számok az elmúlt időszakban javultak, de a 46 napos átlagos pénzhezjutási idő így is igen magas. Keleti József azt javasolja, hogy valamennyi cég minden szerződéskötés előtt alaposan vizsgálja meg üzleti partnerei kockázatosságát, illetve számlafizetési szokásait, valamint üzleti kapcsolataik során folyamatosan figyeljék ezek változását is.

 

 

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési eljárás némileg átrendezte a felszámolások és a cégmegszűnéshez vezető eljárások számát. Korábban egyértelműen állíthattuk, hogy ha egy cég fizetésképtelenné vált, akkor előbb utóbb felszámolási vagy csődeljárás indult ellene. 2012 márciusától azonban elkezdett nőni a kényszertörlési eljárások száma, amit abban az esetben indítanak például meg, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. Ez alapján elmondható, hogy a kényszertörlések egy része is a cégek fizetésképtelensége miatt indul el, de nem a hitelezők, hanem a cégbíróság által. Ráadásul a kényszertörlési eljárások száma ugrásszerűen emelkedik. Míg 2013-ban naponta átlagosan közel 65 ilyen eljárás indult, addig 2014 első negyedévében ez a szám már 110. Várhatóan ez a tendencia nem fog megállni, hacsak a cégek fegyelme nem változik meg, derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből. 

Eddig a növekvő kényszertörlési számra azt mondhattuk, hogy az átvette a hitelezők által kezdeményezett felszámolási eljárások egy részét. Az idei év első 3 hónapjában azonban a felszámolások száma is emelkedett az egy évvel előttihez képest, ugyanis ezen időszak alatt 4500-nál is több felszámolás indult, míg egy évvel korábban csak kicsit haladta meg számuk a 4200-at. A végelszámolások tekintetében az idén csökkenés következett be: az egy évvel ezelőtti 2900-hoz képest az első negyedévben csak közel 2500 végelszámolás indult.

 

  

A Bisnode Bedőlési Index mértéke (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) azonban továbbra is jó mutatószám a cégek fizetésképtelenségének megállapítására, illetve az egyes szektorok teljesítményének összehasonlítására, mivel ez tisztán a hitelezők felé történő tartozások miatti fizetésképtelenség jelzésére szolgál. 2013-ban ennek megfelelően 2,46 %-os Bisnode Bedőlési Index-el kellett számolnunk. 2014 első negyedévében valamivel nagyobb, 2,52 %-os Bisnode Bedőlési Indexet kaptunk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kényszertörlések száma is emelkedik, aminek egy része szintén fizetésképtelenség miatt indul.

A Bisnode csoport negyedévente közzéteszi a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében.

 

 

A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkező iparágak listáján hosszú ideje hasonló szektorok szerepelnek. A közigazgatás, az egészségügy és az oktatás régóta megtalálhatók a listán. A számítógép, elektronikai, optikai termékeket gyártó szektor korábban jóval kockázatosabbnak számított, azonban a kommunális tevékenységgel foglalkozó cégek bedőlési aránya nőtt.

 

 

Az építőipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak számított hazánkban.  Most először a listán megelőzte a vendéglátás. Feltehetően a kuponos oldalak vendéglátás árakat lenyomó akciói sem tesznek jót a szektornak. A fémfeldolgozás és az élelmiszergyártás korábban kisebb bedőlési aránnyal rendelkezett, de az elmúlt időszakban ennek a két iparágnak is megnőtt a kockázatossága.

 

 

Megyénként különbözik a cégbírósági gyakorlat a kényszertörlések terén, ugyanis van olyan megye ahol ezt szép számmal alkalmazzák, és ezért akár a cégek több mint 15 százalékát is érintette ilyen esemény, de van ahol kevésbé terjedt el ez a gyakorlat. Eddig nagyobb eltérések voltak a bedőlési arányhoz képest, de most már jól látszik, hogy a legtöbb megyében a bedőlési arányt követi a kényszertörlési aránnyal korrigált bedőlési arány. Komárom-Esztergom megye lóg ki leginkább a sorból, ahol a cégszámhoz képest alacsony a hitelezők által indított eljárások száma, melyet módosítva a cégbíróság által indított kényszertörlések számával, viszont igen magas – 12,47 %-os – értéket kapunk. Ellenkező irányban Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tér el, ahol relatíve magas a bedőlési arány, azonban, ha ezt a kényszertörlésekkel korrigáljuk, akkor kisebb arányt kapunk. Jól jelzi a szigorodó cégbírósági gyakorlatot – amivel egyre több és több megye él – hogy 2014 elején még 10 % körüli legmagasabb értékeket kaptunk a bedőlési arány kényszertörléssel módosított értékére, most pedig már volt olyan terület is, ahol ez az érték meghaladta a 15 százalékot is. Ezek alapján az mondható, hogy fizetésképtelenség miatti cégmegszűnésre leginkább Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyében kell számítani.

 

Mi várható 2014-ben fennmaradó részében?

Várhatóan tovább fog nőni a kényszertörlések száma, és az a néhány megye is, ahol ez kevésbé volt jellemző behozza a többieket. Mivel kényszertörlés esetén gyakorlatilag ugyanolyan nehéz (ha nem nehezebb) utolérni egy céget, mint felszámolás esetén, ezért üzletkötés esetén a cégek alapos kockázati minősítése és a kockázatosság változásának folyamatos figyelemmel kisérése szükséges. 

Az építőipar bedőlési arányát most megelőzte a szálláshely szolgáltatás, ami remélhetőleg az építőipar valamiféle stabilizálódását mutatja. A  KSH szerint is januárban 15,9 százalékkal haladta meg az építőipar termelése az egy évvel korábbit, ami szintén összhangban van a  bedőlési arányok csökkenésével.

A vállalkozások számának tekintetében  a márciusi cégalapítási bumm ellenére hosszabb távon csökkenő cégszámmal kalkulálhatunk, ami remélhetőleg előbb utóbb egy kisebb, de stabilabb magyar cégszerkezethez vezethet.

 

 

Soós Tímea
Marketing & PR Manager
+36 1 815 8535