Gazdasági elemzés

Éllovasok vs. magas fluktuáció - avagy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás iparága 2014-2016 között

22 nov. 2017

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás iparágának ciklikussága kétségtelen, hiszen a nyári időszakban megduzzadnak a piac bevételei az ország adottságainak és az általa vonzott turistáknak köszönhetően. Nem volt ez másképp az elmúlt három év folyamán sem, melyben a szezonalitást kiszűrve vizsgáltuk meg, hogy mi is mondható el a az ágazat mutatóiról éves vonatkozásban.

Kumuláltan vizsgálva csökkenő cégszámok mellett növekvő árbevételt produkált a piac. A két nagy csoport kissé eltérően viselkedett, ugyanis míg a kereskedelmi szálláshely szolgáltató cégek száma lassuló ütemben növekedett, a vendéglátóipari egységek száma csökkent az elmúlt néhány év során; ugyanakkor árbevétel tekintetében mindkét részterület pozitív irányú gyarapodást produkált.

 

Csökkenő cégszám, növekvő árbevétel - okok, lehetőségek

Bár az országos átlaghoz hasonlóan csökkent a szektorban jelen lévő cégek száma, az iparág összesített árbevétele konstans növekedést mutatott, ami mögött több összetett folyamat is állhat. Egyrészt nem elhanyagolható a szálláshely-szolgáltatás piacán végbemenő kisebb torzulás, amit az Airbnb típusú szolgáltatások népszerűsödése okozott. Ez a fajta lakáskiadás a közösségi szálláshely-szolgáltatás TEÁOR alá sorolható, ugyanakkor az Airbnb-zők és az általuk generált pénzáramlások igen nehezen ellenőrizhetők és követhetők a hazai szabályozási környezetben. Ugyan a NAV igyekszik kordában tartani a helyzetet és átláthatóvá tenni a fővárosban központosuló problémát, ez a jelenség igen nagy felháborodást váltott ki a piac kisebb szereplői körében – elsősorban a kisebb hostelek tulajdonosai között–, akiknek az Airbnb az egyik legnagyobb versenytársává vált. Az Airbnb alapvetően arra jött létre, hogy a lakástulajdonosok a saját lakásukban kiadhassannak egy-egy szobát rövid távra, elsősorban külföldieknek, akik így megtapasztalhatják a helyi életérzést és szokásokat is. Azonban az adóelkerülések végett sokan üzletszerűen kezdtek több ingatlan kiadásába nem teljesen legális keretek között. A kínálat ilyesfajta növekedése pedig felnyomta az árakat, ám emellett ellehetetlenített egyes rétegeket. Többek között így is magyarázható, hogy bár szerényebben emelkedett a szálláshely szolgáltatók száma a piacon, az ottmaradók bevétele nőtt mind átlagosan, mind kumuláltan. Nem járt tehát mindenki rosszul ezzel a jelenséggel.

A másik folyamat amit felfedezhetünk a bevétel növekedése mögött, a Központi Statisztikai Hivatal által közölt további részadatokkal is szemléltethető, ugyanis a hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma kivétel nélkül minden szállástípus esetében növekedett az elmúlt három év folyamán, párhuzamban az összes szálláshely típus vendégforgalmának dinamikus növekedésével. Még 2014-ben 9 millió 600 ezer vendég körülbelül 24 millió vendégéjszakát töltött el kereskedelmi szálláshelyeken addig 2016-ban már több mint 11 millió turista közel 28 millió vendégéjszakát vett igénybe hazánkban.

A mellékelt ábra is szemléletesen mutatja, hogy a forgalom közel 80 százaléka a szállodákhoz köthető, ahol az elmúlt években különösen szerencsésen alakultak a vendég- és vendégéjszaka számok; hiszen a 2009-es kisebb visszaesés óta egyre meredekebben növekednek a mutatók; a pozitív trend pedig évtizedek óta tart.

Hol is töltjük el ezeket az éjszakákat? A belföldi lakosság körében hosszú ideje a legkedveltebb vidék a Balaton környéke, ahová statisztikai adatok alapján a többnapos belföldi utazások negyedét szervezik az egyes években. Különösen igaz ez a nyári időszakban, ugyanis a harmadik negyedév kumulált értékei magyar tenger népszerűségét mutatják a fővárossal szemben. Ellenben a külföldiek körében Budapest bizonyult a leglátogatottabbnak; ahová a turisták több mint 35 százaléka érkezett az elmúlt években. A külföldiek mindössze 10 százaléka töltött több napot a Balatonnál a vizsgált három év során . Az összes Magyarországon eltöltött vendégéjszaka száma pedig közel egyenlően oszlik meg a külföldiek és a hazai lakosság között, mindenesetre mindkét csoport esetében növekedett a szám a 2014-2016. közötti időszakban.

A növekvő vendégéjszakák pedig értelemszerűen több fogyasztást generálnak a vendéglátóipari egységekben is, így fokozottan felhajtják az iparág bevételeit. Ezen a piacon is – hasonlóképp a szálláshely-szolgáltatáséhoz – koncentrálódott és megerősödott a piaci résztvevők pozíciója az elmúlt évek során, ami a csökkenő cégszámok ellenére növekvő eladási forgalommal járt.

2016 végére az vendéglátóhelyek éves árbevétele 1 007 milliárd Ft-ra rúgott, mely körülbelül 200 milliárd Ft-tal több, mint a 2014-ben mért forgalomból származó bevételek értéke. Az éttermek, büfék, cukrászdák, italüzletek, zenés szórakozóhelyek, munkahelyi vendéglátóhelyek együttes számát illetően pedig 3 százalékos visszaesés tapasztalható a vizsgált időszak nyitó és záró értéke között.

Makrokörnyezetben szemlélve az iparág működését elmondhatjuk, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bruttó hozzáadott értékkel mért teljesítménye – változatlan áron – már hat éve folyamatosan meghaladja a nemzetgazdasági átlagos GDP-növekedés ütemét. Ellenben továbbra is a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat alkalmazottainak átlagkeresete az egyik legalacsonyabb, így kérdéses, hogy meddig lesz fenntartható ez a tendencia.

Kik uralják a piacot?

Az elemzés további részében főtevékenységek alapján csoportosítottuk és vizsgáltuk meg a magyarországi cégek adatait. A tendenciák azonban ebben a körben is a korábban bemutatottakkal megegyezően alakultak, ennek megfelelően a  főtevékenységük alapján a „Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” TEÁOR csoportba eső cégek árbevétele az elemzett években 12 és 4 százalékos növekedést produkáltak. Az iparág TOP100 szereplőjét vizsgálva - az árbevétel nagysága szerint sorba rendezve - kiemelkedik a versenyből a vizsgált 3 éves időszakban a dobogón elhelyezkedő három cég, melyek között még sorrendi változás sem történt.

Árbevételük külön-külön is meghaladta a 20 milliárd forintot, az éllovas Danubius Zrt. pedig 2016-ra már a 30 milliárd forintos határt is felülmúlta. A második helyet stabilan birtokló McDonald’s Kft. 23 milliárd forint körüli szinten ingadozott. Közülük a legnagyobb adózott eredményt viszont – az árbevétel szerinti bronzérmes – Accor-Pannonia Hotels Zrt. hozta, aki különösen kiemelkedően zárt 2015-ben, hiszen eredménye a 4 milliárd forintot is megközelítette.

Amennyiben külön választjuk a szálláshely-szolgáltatás területét, a kizárólag magyar tulajdonban lévő HUNGUEST Hotels Zrt. végzett mindhárom évben a Danubius és Accor-Pannonia Hotels Zrt. után. A vendéglátás területén viszont már volt némi módosulás – már ami a képzeletbeli dobogón elhelyezkedők összetételét érinti. 2016-ban a McDonald’s Kft után, 14,3 milliárd forintos árbevétellel a fenntartható közétkeztetést fő céljának megnevező Hungast Vital Kft. következett, csakúgy mint 2014-ben és 2015-ben. Helycsere tehát a dobogó legalsó fokán történt, ahol is 2014-től 2016-ig az egyes években rendre a következő három cég biztosította a helyét egy-egy időszak erejéig: IBANA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, EUREST Kft., AmRest Vendéglátó Korlátolt Felelősségű Társaság.

Piaci hatalamuk érzékeltetése végett a TOP100 cég árbevétel és adózott eredmény szerinti átlaga az egyes években nagyságrendekkel kisebb volt a név szerint említett nyolc cég számainál.

Figyelemre méltó azonban a 2014-ről 2015-re történt változás, amikor is a vizsgált TOP100-as csoport esetében az árbevétel 12 százalékot, az adózott eredmény pedig 87 százalékot emelkedett. A legjobban teljesítő száz cég kiemelése nélkül is hasonló tendencia fedezhető fel a piacon, hiszen az iparági átlagos árbevétel 2016-ban meghaladta az 56 millió forintot, ami a két évvel azelőtti eredményhez képest 24 százalékos javulást jelent, az átlagos adózott eredmény pedig 2015-re négyszeresére növekedett az egy évvel korábbi teljesítményhez képest az utolsó vizsgált évben pedig további 26 százalékot emelkedett.

Kik között is oszlik még meg ez a bevétel? Az elemzett ágazatba alapvetően 11 TEÁOR kód tartozik, melyek közül nyolc képviselteti magát a TOP100 árbevételű vállalatok között. Legtöbbjük a szállodai szolgáltatás és éttermi, mozgó vendéglátás csoportból került ki.

 

* cikk során elemzett TEÁOR kategóriák 5500., 5510., 5520., 5530., 5590., 5600., 5610., 5620., 5621., 5629., 5630.

A piac koncentráltságát jól mutatja még, hogy 78 olyan cég volt a listában, mely mindhárom évben be tudott kerülni az iparág száz legnagyobbja közé. Emellett ugyanakkor megjegyzendő, hogy hiába tűnik igen jövedelmezőnek az elemzett terület, az éllovasok közé való betörés rendkívül nehéz és nagy kihívás a cégek számára, a kisebb vállalatok esetében pedig igen magas fluktuáció tapasztalható, gondoljunk csak arra, hogy sok szálláshelyszolgáltató és vendéglátóipari egység csak a nyári időszakban képes jövedelmezően működni, így a harmadik negyedéves működő cégszámok jóval magasabb értékeket mutatnak a többi hónaphoz képest.

Részletesebb elemzéshez vagy döntések meghozatalához tehát elengedhetetlen lenne egy alapos összetételvizsgálat is, melyhez nagy segítséget nyújtanak a Bisnode széles körű termékei.

Értesüljön a legfrissebb gazdasági és üzleti hírekről

Milyen jellegű tartalmak érdeklik a legjobban?