Gazdasági elemzés

Meddig csökkenhet még a Bisnode Bedőlési Index?

15 nov. 2017

Csökkent a Bisnode Bedőlési Index szórása a megyékben. Ha folytatódik a trend hamarosan minden megyében 2 százalék alá mérséklődhet bedőlések valószínűsége, hiszen a 2017. szeptember végéig tartó időszakban már csak Heves megyében volt magasabb a csőd és felszámolási eljárások során megszűnt cégek aránya ennél az értéknél.

A harmadik negyedévet 1 787 felszámolási eljárással, valamint 4 725 kényszertörléssel vészelte át a magyar gazdaság, ami 2016 harmadik negyedévéhez mérten az új eljárások számának 2,7, illetve 26,2 százalékos visszaesését mutatja. Az év első kilenc hónapjára vetítve pedig már 21,8 és 21 százalékos visszaesésekről beszélhetünk. A felszámolások és a kényszertörlések száma is 2014-ben emelkedett meg drasztikusan, ami már az első háromnegyed év számaiból is jól látszik, előbbi meghaladta ugyanis a 13 200-at, utóbbiból pedig 31 200-at regisztráltak kilenc hónap leforgása alatt. Az utóbbi három évben viszont fokozatos csökkenés volt mérhető ezen negatív értelmű mutatók tekintetében, így a legfrissebb adatok szerint a kényszertörlések száma már csak 33,6 százalékkal haladja meg 2013-as értéket, a felszámolásoké viszont a 2013 szeptember végéig mért adat felénél is kevesebb. A 2014-es csúcs óta tehát összesen 55,9 százalékkal csökkent a kényszertörlések száma, a felszámolásoké pedig 62,7 százalékkal esett vissza; ami így alig több mint 4 900 darabra mérséklődött az évek első háromnegyedét elemezve.

A felszámolások és kényszertörlések számának alakulása 2013-2017 első háromnegyed évében

A csődeljárások továbbra sem gyakoriak Magyarországon, tavaly egész évben mindössze 50 ilyen esemény indult. Idén az első kilenc hónapban 32 új csődöt regisztráltak, ami lényegében megegyezik a tavaly mért azonos időszaki számadattal, így vélhetően éves vonatkozásban sem lesz nagyobb meglepetés a tárgyalt negatív mutatót illetően.

A végelszámolások száma az elmúlt 3 hónapban 21,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi azonos időszakihoz képest, így szeptember végéig több mint 2 000 új eljárással (az elmúlt negyedév során) nyolcezer körülire emelkedett az idén regisztrált végelszámolások száma. A korábbi évek szezonalitásainak megfelelően idén is az első negyedévében volt a legmagasabb a végelszámolások száma, azonban ekkor még a 2016-os bázis adat értékénél 166-tal alacsonyabb volt a számuk, míg a második és harmadik negyedévben egyaránt közel ezerrel több új eljárás indult, mint a tavalyi év azonos időszakai során, és ez eredményezte a kumulált növekedést. Azonban, ha belegondolunk, még mindig szerencsésebb ez a típusú növekedés, mivel a végelszámolások esetében a tulajdonosok döntenek a megszűnésről – nem a cég hitelezői kezdeményezik – és legtöbbször eleget tudnak tenni a cég fennálló fizetési kötelezettségeiknek.

A végelszámolások számának alakulása 2013-2017 első háromnegyed évében

A csődök alacsony szinten való stagnálása és a felszámolások számának fokozatos csökkenése pozitívan hatott a Bisnode Bedőlési Index (BBI) értékének alakulására is. A BBI mutatószám ugyanis az elmúlt 12 hónap során indított csőd és felszámolási eljárások számát viszonyítja a Magyarországon működő cégek számához. Bár a működő cégek száma továbbra is csökkenést mutat, a nemfizetési eljárások számában megfigyelhető jelentősebb visszaesésnek köszönhetően a BBI értéke 0,35 százalékponttal mérséklődött az elmúlt évben. A tavalyi év első három negyedévében stagnáló BBI, 2016 utolsó negyedévében ismét lassuló ütemű csökkenésnek indult, így történhetett, hogy idén szeptemberre 1,27 százalékra esett vissza az értéke. Figyelemre méltó az elmúlt pár év pozitív tendenciája, különösképp ha visszaemlékszünk a 2014-es évre, amikor is év végén 3,24 százalékos szinten tetőzött a mutató.

Bisnode Bedőlési Index alakulása 2015 Q1 - 2017 Q3

Nem csak az országosan mért bedőlési index csökkent látványosan az elmúlt negyedévekben, de egy ágazatot leszámítva minden iparágban mérséklődött vagy stagnált a bedőlő cégek aránya. A közigazgatási szektorban 0,36 százalékponttal növekedett a felszámolások és csődök aránya, azonban így is mindössze 0,74 százalékra emelkedett náluk a BBI értéke. Mivel tavaly a legkevésbé kockázatos iparágak közé tartozott ez a terület, így még a negatív változás ellenére is épphogy csak kicsúszott a Top 5 legkevésbé kockázatos iparág közül. A legnagyobb javulást pedig a bányászat területén tevékenykedő néhány száz cég érte el ugyanis arányaiban 1,39 százalékponttal kevesebb bedőlés történt az iparágban egy év leforgása alatt. Ezzel a változással a negyedik helyen végzett a bányászat a legkisebb bedőlési kockázatú iparágak listáján. Az élen a korábbi évekhez hasonlóan ismét a humán-egészségügyi szektor áll 0,26 százalékos bedőléssel, és szintén megőrizte dobogós helyét az oktatás területe is.

TOP 5 legkevésbé kockázatos iparág 2017-ben BBI mutatóik alapján

2017. Q3. RANGSOR

2016. Q3. RANGSOR

ÁGAZAT

2017. Q3. BEDŐLÉSI ARÁNY

1.

1.

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

0,26%

2.

3.

Oktatás

0,36%

3.

4.

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

0,46%

4.

22.

Bányászat, kőfejtés

0,54%

5.

5.

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

0,62%

 

A negatív listán is történtek kisebb-nagyobb változások. A legkockázatosabb ágazatok közé – ráadásul rögtön az élre – került az élelmiszer, ital, dohánytermékek területe; igaz az országos szinten tapasztatalt pozitív változásoknak köszönhetően még így is alacsonyabb BBI mutatóval rendelkezik, mint a tavalyi év ötödik helyezettje. Éppen csak felkerült a tavaly hatodik helyen végzett nagykereskedelem a listára, annak ellenére, hogy 0,41 százalékpontot javított az eredményén, tehát jelentősen csökkent az ágazat kockázatossága. Két százalék feletti kockázatosság jellemzi még a gépjárműipart, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektorát is; utóbbival kapcsolatban megjegyzendő, hogy kiemelkedően magas, 0,88 százalékpontos bedőlési arány csökkenést produkálva került a dobogó legfelső fokáról a harmadik helyre. Az építőiparra jellemző pozitív tendenciák a bedőlési arány alakulásában is megmutatkoztak, az egy éve még második legkockázatosabb szektornak számító építőipar – 0,41 százalékpontos javulás után – a hatodik helyre került.

TOP 5 legkockázatosabb iparág 2017-ben BBI mutatók alapján

2017. Q3. RANGSOR

2016. Q3. RANGSOR

ÁGAZAT

2017. Q3. BEDŐLÉSI ARÁNY

1.

8.

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása

2,26%

2.

4.

Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása

2,22%

3.

1.

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

2,06%

4.

3.

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

1,96%

5.

6.

Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)

1,92%

 

A bedőlési index országos javuláshoz nagyban hozzájárult, hogy a már jóideje legkockázatosabbnak számító Heves megye kockázatossága egy év alatt több mint 2 százalékpontot javult. Szintén kiemelkedően teljesített Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol a BBI 1,76 százalékponttal csökkent, vagyis arányaiban jóval kevesebb cég ellen kezdeményeztek csőd és felszámolási eljárást az adott területen. Ezen változások után nem meglepő, hogy 2017 harmadik negyedévének végére csupán a már említett Heves megyében volt 2 százalék feletti a bedőlési index, míg egy évvel korábban még öt megye tartozott ebbe a kategóriába. 

A sikerek ellenére néhány megyében romlottak az eredmények a 2016. októberében mért számokhoz képest. Közülük Csongrád megyében volt a legmagasabb a változás értéke ahol 0,46 százalékpontos BBI növekedés után a regisztrált cégek 1,58 százaléka került csőd vagy felszámolás alá. Növekedett még a bedőlési arány Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Veszprém megyékben is.

Értesüljön a legfrissebb gazdasági és üzleti hírekről

Milyen jellegű tartalmak érdeklik a legjobban?