Nagyobb területi szórás, gyengülő átlagos teljesítmény

21 dec. 2017

A tavalyi évhez képest szigorodtak a fizetési határidők, Magyarországon. Miközben a vállalkozások átlagos fizetési határideje szűkül, a csúszással fizető társaságok mégis rövidebb késéssel képesek teljesíteni fizetési kötelezettségeiket, mint a tavalyi év első három negyedévében.

Bár a késett napok száma javuló képet fest, növekedett azon számlák aránya, melyek késve kerültek kifizetésre. Igaz, az utolsó negyedévekben jellemzően magasabb a határidőben fizetett számlák aránya, mint az év többi időszakában, azonban a 63,46 százalékos mutatót – mely a határidőben fizetett számlák arányát mutatja szeptember végéig – már elég nehéz lenne felhúzni a tavalyi szintre.

Méréseink alapján az év első háromnegyedében kissé szigorodott az átlagos számlafizetési határidő Magyarországon, mivel 27,44 napról 26,29-re csökkent a számlák kiegyenlítésére adott idő. Szerencsére ez a tendencia nem indukálta az átlagos késedelem növekedését, ami így 15,51 napra csökkent. A diagramm alapján is jól látható, hogy az idei évben mindkét mutató elkezdett visszaesni, közelítve ezzel a 2016-ot megelőző két év számaihoz. Míg a fizetési határidő tekintetében nem mindenki örülhet ennek a változásnak, az átlagos késedelem csökkenése egyértelműen pozitív trendként értelmezhető.

Az átlagos fizetési határidő és késedelem alakulása (napokban)

Nemcsak az átlagos késedelem és fizetési határidő csökkent azonban 2016-hoz képest; a határidőben fizetett számlák részaránya is mérséklődött, számszerűen 3,15 százalékponttal romlott, ami a korábbi évek szerényebb mozgásaihoz képest nem elhanyagolható. 

Határidőben és késve fizetett számlák arányának alakulása 2015, 2016 és 2017 első három negyedévében

A legkisebb fizetési határidőt a művészettel, szórakoztatással és szabadidős tevékenységgel foglalkozó cégek körében tapasztalhatjuk, ahol nem éri el a 15 napot sem a számlák lejárati dátuma és a kiállításuk közötti időszak. Ugyancsak szigorú – 18 nap alatti – fizetési határidőt alkalmaznak a bútorgyártó, a szálláshely-szolgáltató és vendéglátóipari, valamint az egyéb és az egészségügyi szolgáltatást nyújtó cégek is. Nem véletlen, hogy innen került ki az az iparág is – nevezetesen a bútorgyártás – ahol a késve fizetett számlák aránya a legmagasabb, hiszen ebben a szektorban nagyjából csak minden második számlát fizetnek ki határidőn belül, igaz, a tavalyi évben a papíripar még ennél is rosszabbul teljesített.

A legalacsonyabb fizetési határidővel dolgozó ágazatok 2017 első három negyedévében

SORREND

ÁGAZAT

ÁTLAGOS FIZETÉSI HATÁRIDŐ (NAPOKBAN) 2016 Q3

ÁTLAGOS FIZETÉSI HATÁRIDŐ (NAPOKBAN) 2017 Q3

1.

Művészet, szórakoztatás, szabad idő

14,81

14,94

2.

Bútorgyártás

16,13

16,19

3.

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

17,31

16,36

4.

Egyéb szolgáltatás

21,71

16,53

5.

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

16,36

17,45

 

A legmagasabb arányban a bányászattal foglalkozó cégek rendezik határidőben a kötelezettségeiket, ők ugyanis négyből három számlát legkésőbb a lejárat napján kifizetnek. Ugyanakkor nem ez az iparág kapta a leghosszabb fizetési határidőt a magyar piacon az elmúlt időszakban, hiszen a szektor fizetési fegyelme 23 napos átlagos határidő mellett volt ennyire kiemelkedő. A legnagyobb fizetési határidővel továbbra is a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása terén, a gépiparban és a vegyiparban lehet számolni, bár közülük már csak a lista élén álló számítástechnikai szektorban haladja meg a 40 napot a mutató. Az ötödik leghosszabb határidőt kapó mezőgazdaságban pedig a 30 napot sem éri el a szektor átlagos fizetési határideje; itt is érezhető tehát a cikk elején már kiemelt szigorodás. A papíripart tavaly külön említettük, mivel igen magas (35 nap körüli) átlagos fizetési határidő mellett itt volt a második legalacsonyabb a határidőben kifizetett számlák részaránya. Idén viszont a 32,08 napra csökkenő határidő mellett több mint négy százalékpontot javított a rendben fizetett számlái arányán, bár még ezzel az eredménnyel is a sereghajtók táborát gazdagítja.

A legmagasabb fizetési határidővel dolgozó ágazatok 2017 első három negyedévében

SORREND

ÁGAZAT

ÁTLAGOS FIZETÉSI HATÁRIDŐ (NAPOKBAN) 2016 Q3

ÁTLAGOS FIZETÉSI HATÁRIDŐ (NAPOKBAN) 2017 Q3

1.

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

40,37

42,45

2.

Gépipar

39,60

35,70

3.

Vegyi anyag, gyógyszer termékek gyártása, kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás

42,20

35,39

4.

Papíripar

34,55

32,08

5.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

30,82

29,29

 

A mérések viszont még messze nem jelentik azt, hogy mostantól biztosan gyorsabban juthatunk a pénzünkhöz, ugyanis jelentős különbség lehet például a cégek összetételében a jobban fizetők között is. Gyakori jelenség például, hogy nagyobb méretű, így az iparágra jelentős befolyással lévő cégek, erős tőkeszerkezettel megtehetik, hogy hosszú fizetési határidőkkel számláznak, ezzel kedvezve ügyfeleiknek. Egy ilyen, arányaiban sok számlát kibocsátó vállalat pedig kicsit szigorítva az egyébként túl hosszú fizetési határidején, máris hatással lehet az országos átlagra. Ugyanakkor érezhetően ettől függetlenül a legtöbb cég nem feltétlenül változtatott a számlakiállítási szokásain.

Területi alapon megközelítve a fizetési szokások vizsgálatát, megállapítható, hogy az egyes közigazgatási egységek felosztásában a fizetési határidők 22 és 33 nap között ingadoznak.

A legszigorúbb bánásmódban Baranya megye cégeit részesítik partnereik, míg 33 napos átlagos határidőt a Somogyban működők számára biztosítanak. Hasonlóan kedvező fizetési feltételekkel kell kiegyenlíteniük tartozásaikat Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala megye vállalatainak. Baranya mellett pedig szintén szűk, átlagosan 23 napos fizetési határidőt alkalmaznak Bács-Kiskun és Tolna megye cégeinél.

A legnagyobb fizetési késedelemmel Nógrád megyében kell számolni, ahol a késedelemmel fizető cégek utalásaira átlagosan még 33 napot kell várnunk a lejáratot követően. Negatív értelemben utána következik Szabolcs-Szatmár-Bereg, majd Pest és Baranya megye, azonban itt ugrásszerű különbséget tapasztalunk a listavezető eredményeihez képest, hiszen utóbbaik mindössze 18, illetve 17 napos késéseket mutattak a beérkezett számlák alapján. A legpontosabban – átlagosan 10 nap késéssel – Zala és Komárom-Esztergom megye vállalkozásai tesznek eleget fizetési kötelezettségeiknek, őket pedig 11 napos átlaggal Vas megye követi.

Releváns információ kinyeréséhez azonban fontos itt is megvizsgálni, hogy milyen arányban vannak egyáltalán jelen a nemfizetések az egyes régiókban. A legrosszabb arányú időre teljesítések a három legnyugatibb megyénkben (Zala, Somogy, Vas megye) valamint a fővárosban és Borsod-Abaúj-Zemplénben volt tapasztalható az elmúlt háromnegyed évben. Melyek közül Somogy és Vas megye, valamint Budapest már tavaly is aránylag rosszul teljesített. Zárásként pedig megemlíthetjük azt a pozitívumot, hogy 3 megyénk is tudott 70 százalék felett teljesíteni, melyek közül is kiemelkedő Heves teljesítménye, ahol 73,55 százalékos volt a lejáratig fizetett számlák aránya az adatbázisunkban tárolt számlainformációk alapján.

Bár továbbra is elmondható, hogy három szállítói számlából kettő ellenértékét határidőben rendezik, a teljesítési mutató kissé romlott a 2016-os értékéhez képest. Döntéseink meghozatalakor azonban mindig érdemes az adott szállító és az ágazat sajátosságait szem előtt tartanunk és részletes vizsgálatot folytatni a likviditási helyzet elemzésére, mielőtt komoly üzletkötés történik, ugyanis az ágazati és területi statisztikák is átlagos mutatókat tartalmaznak, az egyéni jellemzők nem szűrhetők ki egyértelműen belőlük.

Értesüljön a legfrissebb gazdasági és üzleti hírekről

Milyen jellegű tartalmak érdeklik a legjobban?