CÉGFIGYELÉS SZOLGÁLTATÁSOK

A felszámolások célja a vállalkozások jogutód nélküli megszüntetése annak fizetésképtelensége esetén, azonban fontos különbség, hogy ezt az eljárástípust az adóson kívül a hitelezők, a végelszámoló valamint a cégbíróság is kezdeményezheti. A felszámolás megindulását követően a hitelezőknek 40 nap áll rendelkezésükre követeléseik bejelentésére. A 40 napon túl de 180 napon bejelentett követeléseket ugyancsak nyilvántartásba veszi a felszámolóbiztos, ám ezek kiegyenlítésére, csak a többi hitelező kifizetését követően kerülhet sor.

A felszámolási eljárás a cég megszűnésével, vagy továbbműködésével zárulhat le. A cég akkor folytathatja működését, ha minden fennálló tartozását (vagy ha egyezséget kötött hitelezőivel, akkor az egyezségben meghatározott összeget) megfizette hitelezői felé. Amennyiben nem került sor egyezségre, és a cég nem tudja teljes egészében rendezni tartozásait, a vállalkozás megszűnik.

A vállalkozásban fellelhető vagyont a következő sorrend figyelembevételével egyenlítik ki:

• felszámolás költségei
• a felszámolás kezdőidőpontja előtti, zálogjoggal biztosított követelés (maximum a zálogjog értékéig)
• a jogosultat élete végéig megillető járadékok, tartásdíjak
• magánszemélyi, őstermelői, valamint kis- és mikrovállalkozások követelései
• társadalombiztosítás felé fennálló tartozások, adók,
• egyéb követelések
• késedelmi kamatok, pótlékok, valamint a bírság és pótlék jellegű tartozások
• 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követelések.

A kényszertörlés egy olyan eljárási forma, amely a végelszámolásokkal ellentétben már a vállalkozások visszafordíthatatlan megszűnését célozza meg, és tulajdonképpen a cég jogutód nélküli végleges megszűnését jelenti.

Mikor kerül sor kényszertörlésre?

• A cégbíróság az alábbi esetekben indíthat kényszertörlési eljárást:
• amennyiben az adott gazdasági társaságot megszűntnek nyilvánítja,
• amennyiben egy cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be,
• amennyiben a végelszámoló az egyszerűsített végelszámolásról nem tért át a végelszámolás általános szabályaira
• ha egy olyan esemény történt, amely a a cég jogutód nélküli megszűnését váltja ki, és nincs lehetőség végelszámolási eljárás lefolytatására

A kényszertörlési eljárás menete

Annak, akinek a kényszertörlés alá került társasággal szemben fennálló követelése, munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból eredő egyéb követelése van, a cég valamely eszköze a birtokában van, vagy igényt tarthatna a cég valamely vagyontárgyára, vagy tudomása van a cég ellen zajló bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárásról, illetve információja van a kényszertörlést megelőző évben a cég vagyonában bekövetkezett változásról, azt 60 napon belül jeleznie kell a cégbíróságnak.

Amennyiben nem kerül sor követelés bejelentésére, a cégbíróság törli a céget a cégjegyzékből, a cég vagyonát pedig felosztja a tagok között. Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, de a cég vagyontalan, vagy még a felszámolás költségeit sem tudná fedezni, a cégbíróság törli a céget a cégjegyzékből, és rendelkezik a vezető tisztségviselők eltiltásáról. Ha viszont előreláthatóan a vállalkozás vagyona fedezi a felszámolási költségeket, úgy a cégbíróság megszünteti a kényszertörlést, és helyette felszámolási eljárást indít a cég ellen.

A kényszertölési eljárásban törölt korlátozott felelősséggel működő cégek korábbi tagjai korlátlanul felelnek a kielégítetlen követelések értékéig, ha bizonyíthatóan visszaélt korlátolt felelősségével. A cég vezető tisztségviselője az okozott hátrány erejéig felel, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembevételével látta el.

A végelszámolás célja, hogy fizetőképes vállalkozások jogutód nélküli megszűnését biztosítsa. A végelszámolás csak önkéntes módon (a cég tagjainak elhatározása alapján) kezdeményezhető, a tagok döntenek a végelszámolás kezdő időpontjáról, valamint a végelszámoló személyéről is (aki a vezető tisztségviselői jogköröket betölti a végelszámolás során).

Végelszámolási eljárás folyamán a végelszámoló felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, érvényesíti jogait, tartozásait, kötelezettségeit kiegyenlíti, vagyoni eszközeit értékesíti. A hitelezők kifizetése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között pénzben vagy természetben felosztja, majd a cég működését megszünteti.

Végelszámolási eljárás négyféleképp szűnhet meg: a tagok azon döntésével, hogy a céget mégis továbbműködtetik, a végelszámolási folyamat lezárultával (és a cég megszűnésével), kényszertörlés valamint felszámolási eljárás megindulásával.

Az előző három eljáráshoz képest a csődeljárás lényege, hogy a lejárt adósságaikat megfizetni képtelen, likviditási problémákkal küzdő vállalkozások egyezséget kössenek hitelezőikkel. A csődeljárás célja tehát, hogy a vállalkozás további működését biztosítsuk, miközben minden szükséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy kintlévőségeinket kiegyenlítsük.

Csődeljárást az adós cég kezdeményezhet maga ellen. A cégbíróság vagyonfelügyelőt rendel ki a cég mellé, továbbá fizetési haladékot biztosít a cég számára, melynek célja a csődvagyon megőrzése, a későbbi egyezség megkötése érdekében. A 120 napos fizetési haladék maximum 365 napra hosszabbítható.

Fontos megjegyezni, hogy a csődegyezség az adós és a hitelező felek között jön létre, amely során megállapításra kerül az adósság mértéke, illetve, hogy a hitelezők milyen sorrendben kerülnek kifizetésre. Ha nem jön létre az egyezség, a csődeljárás megszűnik, és helyette a cégbíróság hivatalból elrendeli a felszámolás megindítását. Amennyiben egyezség született, a cég tovább folytathatja működését, ám nem kérhet maga ellen újabb csődvédelmet addig, amíg nem rendezte a korábbi csődeljárás megindulása előtti kötelezettségeit a hitelezők felé, ha az elmúlt egy évben a bíróság hivatalból elutasította a csődeljárás indítására vonatkozó kérelmét, vagy a legutolsó, cég ellen folytatott csődeljárás lezárása óta kevesebb, mint két év telt el. Ezekben az esetekben, az adós – fizetésképtelensége esetén – felszámolást kezdeményezhet maga ellen.